2014. november 02. Halottak napja  XII. évf. 44. szám
______________________________________________

Zsoltár válasz:

„Az igazak segítsége - az Úrtól való.”
____________________________________________________

SZENTLECKE: 1Kor 15,51-57

A győzelem elnyelte a halált.

Testvéreim! Most egy titkot mondok el nektek. Nem halunk meg ugyan mindnyájan, de mindnyájan elváltozunk, hirtelenül, egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra. Megszólal ugyanis a harsona, és szavára feltámadnak a halottak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk. Ennek a romlandó testnek magára kell öltenie a romolhatatlanságot, ennek a halandó testnek magára kell öltenie a halhatatlanságot.

Mikor pedig a romlandó és halandó test elnyeri a romolhatatlanságot és a halhatatlanságot, akkor valóra válik az Írás szava: „A győzelem elnyelte a halált. Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?”

A halál fullánkja a bűn, amelyet a Törvény is inkább növelt, mint legyőzött. Hála legyen tehát Istenünknek, aki nekünk adja a győzelmet, Urunk, Jézus Krisztus által.

EVANGÉLIUM: Jn 5,24 – 29

Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, az már átment a halálból az életbe.

Egy alkalommal Jézus ezt mondta a zsidóknak: 

 „Bizony, mondom nektek: Aki hallgat az én tanításomra, és hisz abban, aki engem küldött, annak örök élete van, és nem sújtja őt az ítélet, mert már átment a halálból az életbe.

Bizony, bizony mondom nektek: Eljön az óra – sőt már itt is van –, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát. Meghallják, és életre támadnak. Mert ahogyan az Atyának élete van önmagában, ugyanúgy megadta a Fiúnak is, hogy élete legyen önmagában. A Fiúnak hatalmat adott arra is, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia.

Ne csodálkozzatok ezen! Eljön az óra, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának szavát, és előjönnek sírjukból. Akik jót cselekedtek, feltámadnak és üdvözülnek; akik rosszat tettek, feltámadnak és elkárhoznak.”

Halottaknak napján

Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?
Milyen gyakran gondolsz
rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?

Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.

Pedig a halottak
a szívünkben élnek.
A hétköznapokba
bőven beleférnek.
M’ért nincs az élőkért
ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja
apró mécsesünket.

Aki elment, jól van,
csak egy más világon,
s nem tud örvendezni
levágott virágon.
Földdé porladt testet
látogatsz a sírnál.
Élőkért tehetnél,
ahelyett, hogy sírnál!

Oly sok a magányos,
kinek nem jut semmi.
Ki örülni tudna,
ha tudnák szeretni.
Ám ezt meg se látod
– tudod – attól félek.
Megbékélni kéne,
s nem visz rá a lélek.

Vársz, amíg késő lesz,
mikor már nem bánthat,
akkor száll szívedre,
majd a gyász, a bánat.
S jön halottak napja,
s mész a temetőbe,
bocsánatot kérni,
s elbúcsúzni tőle…

Aranyosi Ervin

MISÉK  NOVEMBER  03   –  NOVEMBER  09

04. Kedd:      17⁰⁰   Hálából a Szentlélek ajándékaiért;

07. Péntek:    17⁰⁰ 

                                 ELSŐPÉNTEK

08. Szombat: 17⁰⁰  Varró István lelki üdvéért; 

                           Balla Lajosné Gedei Margit halálának 10. évfordulójára,

                           valamint Varga Antal és Széles Pál lelki üdvéért;

09. Vasárnap:  9³⁰  Nyéki és Gödöllei család élő és elhunyt tagjaiért;
_________________________________________________________________

Gyónási lehetőség vasárnap a szentmise előtt.
_________________________________________________________________

Keddenként a szentmise után szentségimádást tartunk.
_________________________________________________________________

16-án 15 órakor Kongregációs imaórát tartunk.
_________________________________________________________________