2014. augusztus 03. Évközi 18. vasárnap  XIV. évf. 31. szám
______________________________________________

Zsoltár válasz: 

 „Megnyitod kezedet, Istenem, - és táplálsz minket."
____________________________________________________

 

 SZENTLECKE: Róm 8,35. 37-39   

Semmiféle teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől.

Testvéreim! Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség? Ruhátlanság, életveszély vagy kard? Mi mindezeken diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.

  Biztos vagyok ugyanis abban, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.

EVANGÉLIUM: Mt 14, 13-21 

Mindannyian ettek és jól is laktak.

  Abban az időben:

  Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak Mikor kiszállt, már nagy tömeget látott ott. Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket.

  Amint beesteledett, tanítványai odamentek hozzá, és figyelmeztették:

,,Sivár ez a hely, és késő már az óra is. Bocsásd el a tömeget, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet szerezzenek maguknak!''

  Jézus azonban ezt mondta nekik: ,,Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!'' Ők ezt felelték: ,,Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk és két halunk.'' Mire ő ezt mondta: ,,Hozzátok ide!''

  Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat, szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig az embereknek. Mindannyian ettek és jól is laktak.

Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal. Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket.

 

Augusztus 6., Urunk színeváltozása

A Tábor-hegy üzenete

A középkor folyamán a hegyeknek stratégiai jelentőségük volt. Harcászati szempontból voltak fontosak. Napjainkban turisztikai célból, a szép kilátásért keressük fel. A Bibliában vallási értékük domborodik ki: az Istennel való találkozás helyei. Urunk színeváltozására emlékezünk és a Tábor-hegyre kapaszkodunk fel.

Miért hegyet választott Jézus a színeváltozáshoz?

A „hegy” már az Ószövetségben az istennel való találkozás helye volt.

1. Ábrahám Mória-hegyére ment fel. Kétségek közt háborgott a lelke. Nem értette az Istent: miért kívánja fia feláldozását? Hogyan fog akkor népéből származni a Megváltó? – Fönn a hegyen erősítést kapott: Isten hűséges, nem vonja vissza ígéretét. Próbatételnek szánja.

2. Mózes a Sínai-hegyre kapaszkodott. Nem tudta, Isten megbocsát-e a bálványimádó népnek. – Itt kapott bizonyosságot: Isten irgalmas, nem törli el a lázadó népet. Megújítja a szövetséget.

3. Illés a Kármel-hegyére menekül. Egy szál maga maradt, Baál 450 papjával szemben. Az áldozatbemutatással az Úr igazolja: Izrael Istene erős Isten, megvédi népét.

4. Jézus színeváltozása a Tábor-hegyén történik. Emberi természetének szüksége volt erősítésre. Ezt a Tábor-hegyen kapta meg: a fényes felhő az Atya jelenlétére emlékeztette, ruhájának hófehér tündöklése a húsvéti sírban megjelenő fehérruhás angyalokra utalt, Mózes és Illés megváltó haláláról beszélgettek vele, a mennyei Atya pedig megismételte a Jordán felett elhangzott szavait: „Ez az én szeretett Fiam…”

A mi életünkben is előfordulhat, hogy fel kell kapaszkodnunk Mória-hegyére. Amikor nem értjük az Istent, kegyetlennek tűnik törvénye, kudarc ér. Merjük gondviselésére bízni magunkat. Akkor találkozunk Isten hűségével. Valószínűleg a Sínai-hegyre is eljutunk. Bűneink mélységébe hullva Isten irgalmáért kiáltunk és megtapasztaljuk megbocsátását. A mai világban nagy szükségünk lesz a Kármel-hegyi élményre. Az Úr ad majd jelet számunkra és bizonyságot kapunk az erős Istenről. És számíthatunk rá, hogy az Olajfák-hegyén a szenvedést sem fogjuk elkerülni, ezért kérjük az Urat, vigye fel lelkünket előtte a Tábor-hegyére, hogy felkészüljünk a keresztútra.

Miért vitte magával apostolait?

A tábor-hegyi jelenet megerősítette Jézust, de bizonyságot adott a három kiválasztottnak is. Azért fogják tudni elviselni a szenvedő Messiás látványát az Olajfák-hegyén, mert erőt kaptak a Táboron. Péteren olyan öröm fut át, mint a legszebb ünnepi pillanatban: a Sátoros ünnepen, amikor a zsidók egy hétig sátorokba költözve vigadtak. Jézus nem engedi apostolait felkészületlenül neki menni a passiónak. Azt akarja: kapjanak előre vigaszt, kegyelmet, erőt, hogy össze ne roppanjanak a kereszt súlya alatt.

Akiket az Úr kiválaszt magának, legyenek készen, hogy keresztek jelentkeznek életükben. De Isten a nagy szenvedésekre nagy vigasztalásokkal készít fel a „hegyen”. Ez a hegy sokszor nem földrajzi magaslat, hanem talán szobánk csendje, a szentmise áhítata, bibliaolvasás, vagy bizalmas lelki beszélgetés.

Prohászka püspök nagyon szeretett kirándulni. Itt telítődött fel elmélkedő lelke gondolatokkal, prédikációd témái itt érlelődtek ki, a szenvedésre itt erősödött meg. – Amikor nem tudott Dobogókőre, Pilisbe, a Vaskapuhoz eljutni, átment a templomba és az Eucharisztia előtt szívta magába a magaslatok tiszta levegőjét. Ezért buzdít Elmélkedéseiben: „Látogassuk az oltáriszentséget! Az a mi Hegyünk! Hogy beszéljünk Vele, tanácsot kérjük Tőle, hogy meneküljünk Hozzá és elsírjuk Szívébe bajainkat”. Ámen.

A Tábor hegyén

Ez volt hegye az elragadtatásnak.
Nagy, napsütéses, tömjénes vasárnap,
Ünnepe az életnek, a csodának.

Aranyos arccal fölnézett a Mester,
Ruhája hónál tündöklőbb ezerszer,
Ó, ily fehér még nem volt eddig ember!

Jött Mózes, aki eltűnt, mint egy álom,
Illés, ki elszállt lángoló batáron
S három tanítvány, boldog halaványon.

És monda egy: Mi szép, mi szép az élet,
Mi mély, mi nagy, mi gyönyörű ma Véled,
Építsünk hármas hajlékot tinéktek!

Nem szólt a Mester. A fény és a mámor
Elrebbent mirhaillatként arcáról
S lenézett a hegy napos magosából...

És lenn, ahol a Golgota vet árnyat,
Látta a méla, néma olajfákat,
Hol nemsokára lelke holtrabágyad!

Juhász Gyula

 

MISÉK  AUGUSZTUS  04  –  AUGUSZTUS  10

05. Kedd:      19⁰⁰                      

08. Péntek:    19⁰⁰  Juhász Józsefné Zábel Julianna halálának 5. évfordulójára, valamint családtagok lelki üdvéért;

09. Szombat: 19⁰⁰  Rosa Mysticai Szent Szűz tiszteletére; Csatlós István halálának 30. napjára;

10. Vasárnap:  9³⁰  Bugyi Attila halálának 2. évfordulójára, szülei, nagyszülei, nagynénje Gáspár Margit, sógora Pap István, násza,
                           valamint apósa lelki üdvért;

_________________________________________________________________________

Gyónási lehetőség vasárnap a szentmise előtt.
__________________________________________________________________

Keddenként a szentmise után csendes szentségimádást tartunk.
__________________________________________________________________