Nap

Olvass!

Elmélkedj!

Cselekedj!

12.08.
ADVENT
2. vasárnap

Bár5,1-9
Fil1,4-6.8-11
Lk3,1-6

Kettős adventet élünk: felelevenítjük az ószövetségi várakozást, és várjuk Megváltónk második eljövetelét a világ végén. Állandó adventben élünk. Keresztelő Szent János rámutat a Megváltóra és hív: „Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit”. Bűnbánattal, jó szentgyónással irtsuk ki lelkünkből mindazt, ami ferde, ami eltérít Krisztustól, gyakorol­juk a felebaráti szeretet, enyhítsük körünkben a testi-lelki nyomort.

Ma megfogalmazom,
hogy mi a legnagyobb félelmem,
és azt imában Istenre bízom.

12.09.
hétfő
Szeplőtelen

fogantatás

Ter3,9-15.20
Ef1,3-6.11-12
Lk1,26-38

A Szűzanya egész életét összefoglalja az angyali üdvözletkor adott felelete, első feljegyzett imája: „Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint”. Erre az imára tanította meg a gyermek Jézust is, és ő is ezt hagyta ránk: „Legyen meg a te akaratod”. Ez a mi imádságunk is Máriát és Jézust követve, örömben és bánatban, egészségben és betegségben, Isten tudja, mi válik igazán lelkünk javára.

Szentgyónásomra készülök
és időben elvégzem,
hogy új szívvel várjam az Urat.

12.10.
kedd
Szent Ambrus

Iz40,1-11
Mt18,12-14

A szentek tisztelete is Istenhez vezet, akit egyedül imádunk, a szenteket tiszteljük. A teológia nyelvén a Szűzanyának jár ki az elsődleges tisztelet (protodulia), míg Szent Józsefnek a magasabb tisztelet (hüperdulia), a többi szentnek pedig a tisztelet (dulia). Vezessen minket a szentek tisztelete az Úr Jézushoz, aki a szentség forrása, hogy szentekké váljunk mi is.

Kifejezem a tiszteletemet
egy szegény felé
– ő is a Szentlélek temploma.

12.11.
szerda

Iz40,25-31
Mt11,28-30

„Akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak el, járnak, és nem fáradnak el” Ismerjük fel gyengeségeinket, nyomorúságainkat, akarjuk tenni a jót. Akarjuk megújítani kapcsolatainkat. Akarjuk megteremteni a békét, megszüntetni a békétlenséget. Felvenni az Úr igáját, tanulni Őt. Legyünk a remény emberei!

Összegyűjtöm, miért lehetek hálás Istennek, milyen ajándékokat, áldásokat kaptam tőle, megköszönöm neki.

12.12.

csütörtök

Iz41,13-20
Mt11,11-15

„Ne félj, én megsegítelek!”Hogy meddig megyek el az Istenre való ráha­gyatkozásban, az a szívemben dől el. Mennyire engedem meg Istennek, hogy betöltsön az ő szeretető jelenlétével. Ebben nincs határ. Ha mindent átadunk Istennek, ő megmutatja a hatal­mát és az erejét. Isten országa csak az Isten egyszülött Fiába vetett hittel érthető meg. Ajándékba kaptuk. Már nem kell aggódnunk, mert Isten átvette a rólunk való gondoskodást.

Luca-búzát ültetek: hálás vagyok az új élet csíráiért.
Imádkozom a háború áldozata­iért, a betegekért, csüggedőkért.

12.13.

péntek
Szent Lúcia

Iz48,17-19
Mt11,16-19

„A bölcsesség igazolást nyer a tettei által.” Isten szeretetének felülmúl­hatatlan a magassága és a mélysége, a szélessége és a hosszúsága. Mindent körülölel, és mindent magába foglal. Az Atya mindennél hatal­masabb, és az ő szeretetéből senki nem ragadhat ki minket. Isten akkor tud igazán segíteni rajtunk, ha átadjuk magunkat neki. Isten minden­hatósága akkor kezdődik, amikor a miénk véget ért

Imádkozom és böjtölök.
Hiszem, hogy ezek a tettek hatással vannak azokra, akik keresik a visszatérés útját
az Atyához.

12.14. szombat
Keresztes Szent János

Sir48,1-4.9-11
Mt17,9a.10-13

„Boldogok, akik meglátnak téged, és barátságoddal dicsekednek.” Mindent megelőz Isten szeretete: teremtettségünket, a mai napunk minden történését. Vagy azért imádkozom, mert Isten szeret; vagy azért, hogy szeressen - nem mindegy, mi a kiindulásunk. Szeretete nem azon múlik, hogy mennyi jót teszek; nem kiérdemelni kell, hanem befogadni. Isten működteti ezt a világot.

A Szentlélek mozgat mindent.

Nemes szívvel elengedem a tar­to­zásokat, megbántásokat csalá­dom­ban, közösségemben.