A Kókai Római Katolikus Plébánia és a
Szent Máté Alapítvány kiadványa
2243 Kóka, Kossuth Lajos u. 63. 
www.kokaiplebania.hu 
Miklós Zalán atya Tel.: 06/30/329-9413
Rada Anna: Tel.: 06/30/619-7529
_____________________________________________________

2020. augusztus 02. Évközi 18. vasárnap XVIII. évf. 31. szám
_______________________________________________

Zsoltár válasz:

„Megnyitod kezedet, Istenem, - és táplálsz minket."
______________________________________________

SZENTLECKE: Róm 8,35. 37-39     

Semmiféle teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől.

Testvéreim! Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség? Ruhátlanság, életveszély vagy kard? Mi mindezeken diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.

  Biztos vagyok ugyanis abban, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.

EVANGÉLIUM: Mt 14, 13-21

Mindannyian ettek és jól is laktak.

   Abban az időben:

  Amikor Jézus tudomást szerzett Keresztelő János haláláról, csónakba szállt és elment onnan egy kietlen helyre, egyedül. De az emberek megtudták, és a városokból gyalogszerrel utána indultak Mikor kiszállt, már nagy tömeget látott ott. Megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket. Amint beesteledett, tanítványai odamentek hozzá, és figyelmeztették: ,,Sivár ez a hely, és késő már az óra is. Bocsásd el a tömeget, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet szerezzenek maguknak!'' Jézus azonban ezt mondta nekik: ,,Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!'' Ők ezt felelték: ,,Nincs másunk itt, csak öt kenyerünk és két halunk.'' Mire ő ezt mondta: ,,Hozzátok ide!''

  Miután megparancsolta, hogy a tömeget telepítsék le a fűre, fogta az öt kenyeret és a két halat, szemét az égre emelve áldást mondott, azután megtörte a kenyereket, és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig az embereknek. Mindannyian ettek és jól is laktak.

Végül tizenkét kosár lett tele a kenyérmaradékokkal. Pedig mintegy ötezer férfi evett, nem számítva a nőket és a gyerekeket.

 

Boldogok a lelki szegények, mert övék a Mennyek országa. Hogyan kell ezt érteni? Mit jelent az, hogy lelki szegény? Miért kell lelki szegénynek lenni? Vagy ez csak vigasztalás azoknak, akik azok? 1.

         A "Boldogok a lelki szegények, mert övék a Mennyek országa" nem csak a legelső boldogságmondás, hanem az összes Boldogságmondás, sőt az egész Hegyi beszéd tételmondata. Örülök, hogy ráéreztél, hogy ezen a mondaton érdemes élethossziglan töprengeni!

   A "lelki szegénység" tulajdonképpen ellentéte a lelki önelégültségnek, gőgnek, a szellemi fennhéjazásnak, a másokat lenéző elitizmusnak, az istentelen elbizakodottságnak. Az ipari forradalom óta, a robbanásszerű IT fejlődés óta, a humántudományok mélyülése ta a mai ember képes önelégülten azt hinni, hogy felvilágosult szellemével és csúcstechnikájával képes az életet önerőből jól vezetni. Mintha az életvezetés, a boldogság egy termék lenne, amit jól le kellene gyártani, okosan elő kellene állítani.

   Ha az ember érett alázattal túlnő a lelki önteltségen, akkor kezd közel kerülni a lelki szegénység állapotához. A lelki szegénység bizalomteljes együttműködést jelent a Teremtővel, amiben van passzivitás is (ráhagyatkozás, bizalom, a teremtmény alázata), de van aktivitás is (tegyem meg, ami rajtam múlik).

A lelki szegénység evilági szempontból tűnhet balgaságnak, lassúságnak, passzivitásnak, "ópiumnak", pedig valójában nem az: a lelki szegény kozmikusabban, tágabb törvényszerűségek szerint él. A lelki szegénynek nem kell törér, élettörténeti katasztrófa ahhoz, hogy túllépjen pökhendi önteltségén, s hogy belássa: bármilyen elszánt is, bármilyen áldásosak a tudományai és hatékonyak a technikai eszközei, nem minden rajta múlik, nem ő a teremtés istene. A lelki szegény engedi, hogy a kezdeményezés Istennél legyen. Ővele együtt akar aktívan szeretni. Tulajdonképpen minden Boldogságmondás alanya Jézus  Krisztus: elsősorban Őreá vonatkoznak, s onnan vonatkoznak a tanítványokra, ránk is. Krisztus "lelki szegénysége" a kenózisa*, a barlangi születése, az egyszerű földi sorsa, s lelki szegénységének csúcsa a kereszt. Egész földi életében bizalomteljesen ráhagyatkozott az Atyára, szomjasan kutatta akaratát (Mit tegyünk, hogyan lesz jó az üdvösség tekintetében?), a kereszten pedig tökéletes lelki szegénységgel lehelte ki Lelkét az Ayának. Így a "lelki szegénység" és az "Abba-Atyánk" a legszorosabban összetartozik jó dolgunkban, szolgálatunkban és keresztjeink idején is.

Forrás: Papp Miklós - A Papp válaszol - Kérdések és válaszok tabuk nélkül c. könyv.

 

"Azokra vár a mennyekben a legértékesebb korona, akik minden munkájukat a tőlük telhető legnagyobb szorgalommal végzik. Mert nem elég önmagukban jó dolgokat tenni, jól is kell azokat tenni."

Loyolai Szent Ignác 

SZENTMISÉK AUGUSZTUS 03 –  AUGUSZTUS  09 

04. Kedd: 18:00 Névnapjukat ünneplő gyermekekért;

07. Péntek: 18:00 Gábriel Lajos lelki üdvéért (30-ad napos);

08. Szombat: 18:30 Laczkó Józsefné Laczkó Julianna lelki üdvéért;

09. Vasárnap: 9:00 A tengerek világáért: Imádkozzunk mindazokért, akik a tengeren dolgoznak

                           és a tengerből élnek, köztük a tengerészekért, halászokért és családjukért;
______________________________________________________

Elsőáldozók felkészítése: 07-én /pénteken/ a szentmise után.
______________________________________________________

16-án: 15 órakor Kongregációs imaóra lesz.
______________________________________________________

Az aktuális járványügyi helyzetet figyelembe véve  Egyházközségünk idén is szervez gyalogos zarándoklatot Máriabesnyőre augusztus 15. szombat – 16. vasárnap.

Indulás: 15-én, szombaton reggel 06:00 órakor a plébánia elől.

Bővebb információt Gregor Józseftől.
______________________________________________________

Egyházunk új tagja:

                Korencsák István és Nyéki Virgínia: István Sándor  nevű gyermeke;