A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele
a 2023. évi nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtésről
Kedves Testvérek!
Ima–böjt–alamizsna: ez a három tanács legyen kísérőnk az idei nagyböjti utunkon is!
Az első század keresztényei a szentmisére vitték magukkal a szegényeknek szánt
adományaikat, és régi böjti hagyomány az Egyházban a böjtöléssel megtakarított javakat a
szegényeknek felajánlani.
Amikor Szent Pál apostol a Galatáknak írt levelében beszámol a korai Egyház életéről,
fontosnak tartja leírni: „Csak legyen gondunk a szegényekre, ennek viszont igyekeztem is
eleget tenni” (Gal 2,10).
Az Egyház követte az évezredek során az apostolok hagyományát abban is, hogy az
evangelizáció mellett a diakóniát, vagyis a szeretetszolgálatot is kifejezetten fontos
küldetésnektekintette.
Boldog emlékű XVI. Benedek pápa a Deus caritas est – Az Isten szeretet kezdetű
enciklikájában erről így tanít:
A diakónusokkal „a »diakonia« – a felebaráti szeretet közösségi és rendezett szolgálata –
beépült az Egyház alapvető struktúrájába.Az idők folyamán és az Egyház fokozatos
elterjedésével szeretetszolgálatát, a karitászt a szentség kiszolgáltatásával és az Ige
hirdetésével együtt lényeges összetevőjének tekintették: a szeretet gyakorlása az özvegyek és
árvák, a rabok, a betegek és a mindenféle szükséget szenvedők iránt éppúgy a lényegéhez
tartozik, mint a szentségek szolgálata és az evangélium hirdetése. Az Egyház éppúgy nem
hanyagolhatja el a szeretetszolgálatot, mint a szentségeket és az Igét. Ennek bizonyítására
elég néhány példa. Jusztin vértanú (†155 k.) a keresztények vasárnapi ünneplésével
kapcsolatban szeretet-tevékenységüket is elmondja, amely az Eucharisztiához kapcsolódik: a
módosabbak lehetőségeik mértéke szerint mind adnak annyit, amennyit akarnak; az
összegyűlt javakkal a püspök támogatja az árvákat, az özvegyeket és mindazokat, akik
betegség vagy más ok miatt bajban vannak, valamint a foglyokat és az idegeneket is. A nagy
keresztény író, Tertullianus (†220) elbeszéli, hogy a pogányokban mekkora csodálkozást
váltott ki a keresztények gondoskodása a szükséget szenvedőkről. És amikor Antiochiai Ignác
(†117 k.) a római Egyházat a »szeretetben (agapé) elnöklőnek« nevezi, joggal
föltételezhetjük, hogy e megjelöléssel a római Egyház konkrét szeretet-tevékenységét is ki
akarta fejezni” (DCE22).
Ferenc pápa a tavaly a Szegények VI. világnapjára írt üzenetében rámutatott, hogy jelen
korunk milyen nehéz kihívás elé állítja a családokat:
„Néhány hónappal ezelőtt a világ lassan elkezdte maga mögött hagyni a pandémia okozta
zűrzavart és a gazdasági fellendülés jeleit mutatta, s úgy tűnt, hogy a munkahelyük
megszűnése miatt elszegényedett milliók fellélegezhetnek…És ekkor egy új katasztrófa tűnt
fel a láthatáron és más forgatókönyvet kényszerített a világra.
Pál jeruzsálemi látogatása során találkozott Péterrel, Jakabbal és Jánossal, akik arra kérték,
hogy ne feledkezzen meg a szegényekről. Az országot sújtó éhínség miatt ugyanis a
jeruzsálemi közösség nehéz helyzetbe került, és az apostol azonnal gondoskodott arról, hogy e
szegények javára nagyszabású gyűjtést szervezzen.
Mintha nem is teltek volna el évszázadok azóta, mi is ugyanezt a gesztust tesszük minden
vasárnap az Eucharisztia ünneplése közben: összegyűjtjük adományainkat, hogy a közösség
segíteni tudjon a legszegényebbek szükségén. Ez olyan jel, amelyet a keresztények mindig is
örömmel és felelősségtudattal cselekedtek meg, hogy egyetlen testvérünk se szenvedjen
hiányt a legszükségesebbekben.
A szolidaritás ugyanis azt jelenti, hogy megosztjuk azt a keveset, amink van azokkal, akiknek
semmijük sincs, hogy senki se szenvedjen. Minél erősebb a közösség és az összetartozás mint
életforma érzése, annál inkább megvalósul a szolidaritás.
Pál kérésének alapja kétségtelenül a konkrét segítségnyújtás szükségessége, de valós
szándéka ezen túlmutat. Arra szólítja fel a közösséget, hogy a gyűjtés annak a szeretetnek jele
legyen, amelyről maga Jézus is tanúságot tett. Röviden, a szegények iránti nagylelkűség
legerősebb motivációját Isten Fiának abban a döntésében találja meg, hogy szegénnyé tette
magát.”
A gazdasági válság –és annak következtében a rezsi- és élelmiszerárak emelkedése –olyan
családokat is nehéz helyzet elé állít, akik eddig anyagi biztonságban tudtak élni. Növekedett
azoknak a családoknak a száma, akik segítségre szorulnak.A hazánkban élő családokon
szeretnénk segíteni, amikor idén is meghirdetjük a nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtést
templomainkban. Kérjük, hozzák el a szentmisékre tartósélelmiszer-felajánlásukat a
rászorulók számára, és tegyék a templomban erre kijelölt helyre.
Ferenc pápa így tanít bennünket: „A szegényekkel találkozva a nagy szavak nem érnek
semmit, hanem az kell, hogy az ember feltűrje az ingujját és személyes elkötelezettségével a
gyakorlatban fejezze ki a hitét, ezt a feladatot pedig nem lehet másokra áthárítani” (Ferenc
pápa üzenete a Szegények VI. világnapjára).
A legkisebb adománnyal is a felebaráti szeretet ajándéka valósul meg közöttünk. A
templomainkban összegyűjtött élelmiszerek nemcsak táplálékot jelentenek, hanem üzenetet is
visznek magukkal, a Gondviselő Isten szeretetének kézzelfogható jelét a nélkülöző
családokba.
Tegyünk tanúságot az irgalmas szeretet gyakorlásáról az idei Nagyböjtben is és
lehetőségeinkhez mérten tartós élelmiszerrel járuljunk hozzá a Katolikus Egyház
segélyakciójához!Erre a jövő heti vasárnapi szentmiséken és az azt követő héten lesz
lehetőség, március 12-től 19-ig. Az adományokat a Katolikus Karitász juttatja majd el a
rászorulókhoz.
A korábbi években meghirdetett gyűjtéseink eredményeképpen családok ezreit tudtuk segíteni
azokkal a segélycsomagokkal, amelyeket a hívek adományaiból állítottunk össze a
rászorulóknak. Tudjuk, hogy a templomba járó híveink is nehéz helyzetben vannak, hiszen
agazdasági válság bennünket sem kerül el. A „szegény asszony két fillérje”-adományokat is
hálásan köszönjük, hogy újra nagyon sok családnak tudjunk segíteni az irgalmas Jézus
példáját követve.
Telefonos adományvonalon is bekapcsolódhatunk a Karitász segítő munkájába: ha hívjuk
az 1356-os telefonszámot, hívásonként 500 forinttal segítünk.
„1% segítség, 100% szeretet.” Kérjük, hogy aki teheti, adója egy százalékával is támogassa
a Katolikus Karitász szolgálatát: a Karitászt Támogató Alapítványt. Köszönjük a
szegényeknek szánt adományaikat.
Kelt: Budapest, 2023. Nagyböjt 2. vasárnapján
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia