A KÓKAI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA ÉS A
SZENT MÁTÉ ALAPÍTVÁNY KIADVÁNYA
2243 Kóka, Kossuth Lajos u. 63. Tel.: 29/ 428 – 146
Konczné Marika: 29/800 – 157; 06/30/ 422 – 7364
____________________________________________________

2014. április 06. Nagyböjt 5. vasárnapja  XI. évf. 14. szám
______________________________________________

Zsoltár válasz: 

„Az Úrnál az irgalom, - és bőséges a megváltás nála.”
____________________________________________________

EVANGÉLIUM: Jn 4, 5 –15. 19b-26. 39a. 40-42

 Én vagyok a feltámadás és az élet.

  Abban az időben:

  Lázár beteg volt Betániában, Máriának és nővérének, Mártának a falujában. Ez a Mária kente meg az Urat mirhával, és törölte meg lábait a hajával. A beteg Lázár, az ő testvérük volt.

  A két leánytestvér megüzente Jézusnak: ,,Uram, nézd, beteg, akit szeretsz!'' Amikor Jézus meghallotta ezt, így szólt: ,,Ez a betegség nem halálos, hanem Isten dicsőségére fog szolgálni, hogy az Isten Fia megdicsőüljön.''

  Jézus szerette őket: Mártát, Máriát és Lázárt. Amikor tehát meghallotta, hogy Lázár beteg, két napig ott időzött még, ahol volt, azután így szólt a tanítványokhoz: ,,Menjünk el ismét Judeába?''

  A tanítványok ezt mondták neki: ,,Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és te megint odamégy?'' Jézus ezt felelte: ,,Nem tizenkét órája van a nappalnak? Aki nappal jár, nem botlik el, mert látja a világ világosságát. De aki éjszaka jár, elbotlik, mert hiányzik belőle a világosság.'' Ezt mondta, azután hozzátette: ,,Lázár, a mi barátunk elaludt. De én megyek és fölkeltem.'' A tanítványok így szóltak: ,,Uram, ha elaludt, akkor meggyógyul.''

  Jézus Lázár haláláról beszélt, ők azonban azt hitték, hogy az álomba merülésre gondol. Erre Jézus nyíltan megmondta nekik: ,,Lázár meghalt. És hogy nem voltam ott, örömömre szolgál miattatok, hogy higgyetek. Most azonban induljunk hozzá!'' Tamás, akinek Iker volt a mellékneve, így szólt tanítványtársaihoz: ,,Menjünk, és haljunk meg mi is vele együtt!''

  Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban feküdt. Betánia Jeruzsálem közelében volt, mintegy tizenöt stádiumra (fél óra járásnyira). Így sok zsidó jött Máriához és Mártához, hogy vigasztalják őket testvérük miatt. Amint Márta meghallotta, hogy Jézus jön, eléje sietett, míg Mária otthon maradt. Márta így szólt Jézushoz: ,,Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem! De tudom, hogy most is, bármit kérsz Istentől, megadja neked.'' Jézus ezt felelte neki: ,,Testvéred fel fog támadni!'' Erre Márta így szólt: ,,Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon.''

  Jézus folytatta: ,,Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meg is hal, élni fog. Mindaz, aki él és hisz énbennem, az nem hal meg örökre. Hiszed ezt?'' Márta ezt válaszolta neki: ,,Igen, Uram! Hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön!''

  E szavak után elment és hívta a testvérét, Máriát. Halkan odaszólt neki: ,,Megjött a Mester, és hív téged!'' Ennek hallatára ő rögtön fölkelt, és Jézushoz sietett. Jézus ugyanis még nem ért be a faluba, hanem azon a helyen volt, ahol Mártával találkozott.

  A zsidók pedig, akik Máriával együtt a házban voltak és vigasztalták őt, amikor látták, hogy Mária gyorsan fölkel és kimegy, utána siettek. Azt gondolták, hogy a sírhoz megy, hogy ott kisírja magát.

  Amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, és meglátta őt, e szavakkal borult lábaihoz: ,,Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!''

  Mikor Jézus látta, hogy Mária sír, és hogy a vele jött zsidók is sírnak, lelke mélyéig megrendült és megindult. Megkérdezte: ,,Hova temettétek?'' Azok így szóltak: ,Jöjj, Uram, és lásd!'' Ekkor Jézus könnyekre fakadt. Erre a zsidók megjegyezték: ,,Nézzétek, mennyire szerette őt!'' Némelyek azonban így szóltak: ,,Ő, aki visszaadta a vak látását, nem akadályozhatta volna meg, hogy meghaljon?''

  Jézus pedig, még mindig mélyen megrendülve a sírhoz ment, amely egy kővel elzárt barlang volt. Jézus így szólt: ,,Vegyétek el a követ!'' Márta, az elhunyt testvére megjegyezte: ,,Uram, már szaga van, hiszen

negyednapos.'' Jézus ezt válaszolta neki: ,,Mondtam már neked, hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét!'' Elvették tehát a követ. Jézus az égre emelte szemét, és így szólt: ,,Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én ugyan tudom, hogy mindenkor meghallgatsz, csak a körülálló nép miatt mondom, hogy higgyék: te küldöttét engem!''

  E szavak után Jézus hangos szóval kiáltotta: ,,Lázár, jöjj ki!'' A halott azonnal kijött, kezén és lábán a rátekert leplekkel, arcán pedig a kendővel, amelyet fejére csavartak. Jézus megparancsolta: ,,Oldjátok fel, hogy járni tudjon!'' A zsidók közül, akik Máriához jöttek, sokan hittek Jézusban, miután látták,. amit cselekedett.

 

Nagyböjt idején

Nem értem Uram, hogy amikor elbukom,  
vagy szívemet bánat rút férge rágja, 
miért csak akkor gondolok Rád, 
s a könnyes Golgotára? 

Miért merítem oly könnyen feledésbe 
Neved, s áldozatod bús, véres vásznát, 
amíg jólét zsíros szaga tölti orrom, 
és hazug öröm jár át? 

Hányszor, de hányszor ítéltelek titokban 
- minden tettedet, szavadat feledve, 
csak hogy magamat látszat-tisztára
mossam- kínhalálra, keresztre? 

Lásd, így nagyböjt idején megpendül a húr, 
az elhangolódott lelkiismeret, 
valami rezdül belül, valami kigyúl, 
szeretnék gyónni Neked, 

elsírni minden pazarlást, mindent, ami 
elvitt Tőled, s szorongat torkot, életet, 
bénító félelmeket, szóbilincseket, 
s bízni, hogy még kérhetek, 

hogy imám nem szórja majd szét a kósza szél, 
mert értem haltál megbocsátón, szelíden, 
mert a keresztre helyettem is fölmentél, 
most már elhiszem, igen, 

mert hinni akarom, hogy Megváltóm vagy Te, 
hogy egyedül értem adtad véredet, 
s ha költő lennék, írnék Nevednek ezer 
himnuszt és dicséretet! 

Kenj gyógyírt minden bűnös szavamra, mellyel 
csikorogva, durván megtagadtalak, 
mert boldogok, kik Téged minden áldott nap 
szívükből megvallanak.

Simon Aranka

 

Nagyböjti gondolatok