Kókai Római Katolikus Plébánia és a
Szent Máté Alapítvány kiadványa
2243 Kóka, Kossuth Lajos u. 63.
www.kokaiplebania.hu
Kozsuch Zsolt Tel.: 06/30/434-9237
Konczné Marika Tel.: 06-30-422-7364
2022. augusztus 28. Évközi 22. vasárnap XXI. évf. 35. szám
Zsoltár válasz: „Jóságodban Istenünk, - hajlékot készítesz a szegénynek.”
SZENTLECKE: Zsid 12, 18-19. 22-24a
Az ószövetségi áldozatok megszűntek: járuljunk Jézus örök áldozatához!
Testvéreim! Ti nem kézzel tapintható hegyhez, és lobogó tűzhöz járultatok, sem sűrű homályhoz, sötétséghez, sem forgószélhez, harsonazengéshez vagy mennydörgő szózathoz, amelynek hallatára (a zsidók) könyörögni kezdtek, hogy ez a hang ne szóljon tovább hozzájuk. Nem, ti Sion hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez, az angyalok ezreihez, az égben számon tartott elsőszülöttek ünnepi sokadalmához és gyülekezetéhez, mindnyájunk bírájához, az Istenhez, a tökéletes igazak lelkeihez, az új szövetség közvetítőjéhez, Jézushoz.
EVANGÉLIUM: Lk 14, 1. 7-14
A kevélyt megalázzák, az alázatost dicsőségre emelik.
Szeretetből tegyük a jót, ne pedig a viszonzás reményében!
Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála étkezzék. Amikor észrevette, hogy a meghívottak válogatják az első helyeket, egy példabeszédet mondott nekik. ,,Amikor lakomára hívnak -- kezdte --, ne ülj az első helyre, mert akadhat a hivatalosak közt nálad előkelőbb is. Ha ez megérkezik, odajön, aki meghívott titeket, és felszólít: »Add át a helyedet neki.« És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod. Ha tehát hivatalos vagy valahova, menj el, és foglald el az utolsó helyet, hogy amikor a házigazda odajön, így szóljon hozzád: »Barátom, menj följebb.« Milyen kitüntetés lesz ez számodra a többi vendég előtt! Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig magát megalázza, azt felmagasztalják.'' Ekkor a házigazdához fordult: ,,Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne hívd meg barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, mert azok is meghívnak és viszonozzák neked. Ha lakomát adsz, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat. Boldog leszel, mert ők nem tudják neked viszonozni. Te azonban az igazak feltámadásakor megkapod jutalmadat.''
SZENT MÓNIKA özvegy
Ünnepe: augusztus 27.
Mónika az imádkozó édesanya. Fia jó útra téréséért imádkozott, majd megérve fia megtérését távozott a földi életből. Az igazi szeretet mindig megtalálja a segítés legmegfelelőbb módját.
SZENT MÓNIKA az afrikai Tagastében született 331-ben, sötétbőrű pún keresztény családból. Kislány korában megtanulta az önmérsékletet és a mértéktartást. Már fiatal lányként férjhez adták egy pogány férfihez, Patríciushoz. Több fia volt. Mónika igyekezett a családnak katolikus nevelést nyújtani, de férje és gyermekei lenézték vallásosságát, elhúzódtak, sőt gúnyolták miatta. Nehéz természetű férjét csodálatos türelemmel viselte el.
Az igazi édesanya példaképe: hitét imádsággal táplálta és erényeivel ékesítette. Nem adta fel a reményt, hogy környezetét megtérítse. Rendíthetetlen türelemmel igyekezett a kicsapongó Ágostont is jobb útra téríteni. Minden eszközt megragadott volna, hogy fiát megváltoztassa, de Ágoston megátalkodottságán minden próbálkozás megbukott.
Pogány férjét jóságával és szelídségével segítette a megkeresztelkedésre, az halálos betegen megtért, megkeresztelkedett, 372-ben, egy évvel halála előtt. Ágoston szabadulni szeretett volna anyjától, ezért félrevezetve azt, suttyomban utazott el Rómába. Szökevény fiát Milánóban találta meg, Szent Ambrus tanítását hallgatta. A rossz úton járó fiút 14 éven át hullatott könnyeivel és állhatatos imádságával térítette meg. Kitartó könyörgése többet eredményezett, mint amennyit várt volna. Ugyanis nem csak fia, de Ágostonnak házasságon kívül született fia is, és barátja is együtt vették fel a keresztséget 386. húsvét hajnalán.
Megtért fia karjaiban halt meg 387-ben, Ostiában. Először az ostiai Szent Aurea templomba temették el. 1430-ban V. Márton pápa az ereklyéket felemeltette, és most Rómában a Szent Ágoston templomban van eltemetve.
Példája: Az oly parányi vízcsepp is – állandóan csepegve – átfúrja a kemény sziklát!
Szent Ágoston püspök és egyháztanító
Szent Ágostonra, a nagy megtérőre emlékezünk liturgikus emléknapján, augusztus 28-án.
Szent Ágoston az észak-afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja, Szent Mónika keresztény. Ágoston rendkívül temperamentumos természetet örökölt, fogékony volt mindenre, és fegyelmezetlen. Diákkorában túlságosan tudatában volt annak, hogy neki a tanulás nem okoz nehézséget. Fiatalsága zavaros volt tanulás és erkölcs terén is. Anyja vallásosságát sokáig dajkamesének tartotta. Pogány társaival kicsapongó életet élt, házasságon kívül született fia, Adeodatusz.
Anyja kitartó próbálkozásai elől, hogy megtérjen, 383-ban Rómába, majd Milánóba szökött. Mónika utána ment. Édesanyja imái és könnyei mellett Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg. Egyre inkább érlelődött benne a megtérés gondolata, de az utolsó lépést Istennek kellett megtennie. Vallomások című művében írta le ennek történetét. Egyik milánói barátjának kertjébe húzódott vissza magányt keresve. Sírt és imádkozott, sőt kiáltozott kilátástalanságában: „Meddig még, Uram?” A zsoltáros szavában újra meg újra magára ismert. És akkor váratlanul meghallott egy vékony gyermekhangot, amely ezt ismételgette: „Tolle, lege, tolle, lege”, azaz „Vedd és olvasd, vedd és olvasd”. Kezébe vette az előtte fekvő Szentírást és ennél a helynél ütötte fel: „Vessetek véget a kicsapongásnak és a tobzódásnak, a civakodásnak és a versengésnek. Öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek a testeteket, nehogy bűnös kívánságokra gerjedjen” (Róm 13,13). Ez Isten válasza volt, mely békét és megnyugvást adott Ágoston szívének: „Úgy áradt szívembe a szó, mint az erős fény, amely elűzött minden bizonytalankodást és sötétséget.” Az út, amely harminckét évig tartott, elvezette az Úrhoz. Hosszúnak tűnt, de a felfedezést, Krisztus megtalálását úgy őrizte a szívében ezek után, mint a hála kiapadhatatlan forrását.
Hazaindultak Észak-Afrikába, édesanyja, Mónika meghalt út közben Ostiában. Maga Ágoston a következő év őszén látta meg újra a szülőföldjét. Mindenét eladta és barátaival szerzetesi életet kezdett, éppen úgy, mint Nagy Szent Vazul. Életük elmélyült imádságból, aszkézisből, filozófiai és vallásos tárgyú beszélgetésekből állt.
391-ben pappá szentelték, 395-ben pedig Hippo püspöke lett.
- augusztus 28-án hunyt el Hippóban, járványos betegségben. Hippóból 500 körül a vandál üldözés elől holttestét Szardíniába menekítették. Sírja jelenleg a Milánó melletti Paviában, az egykori longobárd fővárosban van, ahova Luitprand longobárd király vitette 740 körül. A kései századok a „kegyelem doktora” címet adományozták neki.
SZENTMISÉK AUGUSZTUS 28 – SZEPTEMBER 04–IG |
||
| 30. Kedd: | 18:00 |
Hálából |
| 02. Péntek: | 18:00 |
Jézus Szíve tiszteletére; ELSŐPÉNTEK |
| 03. Szombat: | 18:30 |
Tóth Ferencné Gulyás Erzsébet lelki üdvéért, |
| 04. Vasárnap | 11:00 |
Aranyos Imre halálának 9. évfordulójára, Faragó Endre halálának 7. évfordulójára, az Aranyos és Faragó család élő és elhunyt tagjaiért, hálából a Szűz Anya segítségéért; ELSŐVASÁRNAP – SZENTSÉGIMÁDÁS – TANÉVNYITÓ VENI SANCTE |
Szeptember 04-én, vasárnap 11:00-kor tanévnyitó szentmise (Veni Sancte) lesz templomunkban, melyen hívjuk és kérjük a Szentlelket, hogy áradjon ki gyermekeinkre. Arra kérjük az iskolásokat, hogy hozzák el a templomba az iskolatáskájukat, hogy plébánosunk megáldhassa azokat.
Egyházunk új tagja:
Szabó Gergely és Baraksó Enikő: Gergely nevű gyermeke;
Házasságot kötött:
Nyéki Ferenc és Sóti Eszter
Isten áldása kísérje kezdődő közös életüket!
Elhunytak:
Markó Mártonné Metz Éva, Pesti u. 31.
Uitz Pálné Sas Teréz, Dózsa Gy. u. 90.
Gábor Tamásné Selymes Julianna, Újvilág u. 26.
Fecske János, Körtefa u. 28.
Adj Uram örök nyugodalmat nekik!