Krisztussal otthonainkban! VIRÁGVASÁRNAP 2020.

A nagyhét minden napjára egyházunk meghív, hogy a templomi közösség keretein kívül is
merjünk, tudjunk együtt ünnepelni. Ebben az évben, e nehéz időszakban Istenünk a családi
ünneplésre, liturgiára hív meg.

A szentmisébe való bekapcsolódásunkat tervezzük meg újra előre. Ne belehuppanjak a
székbe, és nézzem a , műsort", hanem készítsem elő a szívemet, környezetemet. Az asztalra
virágcsokrot, barkaágakat, virágos ágakat teszünk, mely által átélhetjük, hogy részesei vagyunk
annak az örömnek, amivel az Urat illik fogadni. Ma az otthonunk Jeruzsálem, ahová Krisztus be
akar vonulni. Ha még nincs házi oltárunk, készítsünk egyet. Akár úgy is, hogy meggyújtunk egy
gyertyát, kiteszünk középre egy kis keresztet, Szentírást.

Ha legbelül lelkünk kész az ünneplésre, akkor ez kívül is mutatkozzon meg (szép virágok,
jó illat). Ahogy erre készülünk, gondoljunk arra, hogy minden szentmisében ilyen virágvasárnapi
hangulat van a felajánlás után.

A nap liturgiájának két súlypontja van, akárcsak az életünknek is: az egyik az örömteli
hála, a másik a szenvedéssel és a megpróbáltatással való küzdelem. Liturgikus színe a piros,
amely a szeretet véres áldozatára utal.

Ezért tudatosan tegyük: emeljük fel a szívünket, hogy Isten ünnepi jelenléte megszentelje.
Mit kell tennem, hogy szívemet felemeljem, hogy lakásomba örömmel hozsannázva várjam
Krisztust?

Amikor az ünnepi közvetítésbe a családdal bekapcsolódom, a barkák, virágok
megáldásának pillanatában, azzal a tudattal vegyem kézbe az ünnepi ágat, hogy az áldó imádság
megköthetetlen, és így Isten megáldja kezemben az örvendezés csokrait.

A passióban a szenvedés átelmélkedése életünk másik területére visz. Hitünk nem olcsó
allelujázás, hanem komoly út. Ha Krisztust ünnepelve befogadtam a lakásba, akkor vele együtt
be kell lépnem a nyomorúságaim és küzdelmeim sírbarlangjába is azért, hogy megérthessem és
átéljem Isten végtelen szeretetét. Ezáltal tudta kifejezni azt, hogy végsőkig szeret. A
virágvasámapi passió, mintegy filmelőzetes, arra akar hangolni, amit nagyhéten lépésről lépésre
átimádkozunk és bejárunk.

A lelki áldozás pillanata legyen számodra Krisztus ujjongó befogadása, aki szeretettel
győzi le benned a halált és megajándékoz a feltámadással.

Napi olvasmányok: Olvasmány: Iz 50, 4-7; Szentlecke: Fil 2, 6-11; Evangélium: Mt 26, 14-27. 66